2021.03.30.

Áldott aki jön – 2. rész

Áldott aki jön – 2. rész

Ezután naponként tanított a templomban.” (Lk 19, 47)

Megragadó tettei ellen a főpapok és írástudók sem tudtak semmit tenni. Szinte elképesztő, hogy egy ilyen „botrány” után ezt olvashatjuk, naponként tanított. Egy dolog volt, ami ellen nem tudtak tenni. Igazat mondott. A legtisztább módon azt teszi, ami az igében írva van – akkor félreérthetetlen jelként. Ha a mi életünk templomtisztítása feldúló esemény is, ha fáj amit szól, ne féljünk. Életünket menti meg vele. A bűn gyökeréig hatol a szívünkben.

Útmutatás ez az ige azért is, mert megmutatta azt, hogy minek kell történni egy tiszta templomban. Imádság háza. Tehát az Istennel való elmélyült szeretetkapcsolat helye. Ahol megoszthatjuk szívünk gondolatait, és ő válaszol. Ha kidobjuk mindazt, ami a szelíd hangot elnyomja, akkor útmutatást kereshetünk nehézségeinkben. Tanít, és nem hagy magunkra. Ez volt a reformáció nagy ajándéka is. Az emberek szomjaztak az igére, és elhárultak azok az akadályok, amelyek megnehezítették az Istennel való élő találkozást.

Bennünket is napról-napra szeretne a bölcsesség útján előre vezetni. „Elméleti, és gyakorlati oktatásban vehetünk részt.” Van, hogy félreérthetetlenül szólít az ige. Fölemel, bátorít erőt ad, elönt egy pillanatnyilag meglepő hittel és új folyást vesznek az események. Ezt ma is kérhetjük tőle!

De van olyan is, hogy fájó módon utólagosan értjük meg, mi lett volna helyes, hogyan kellett volna tenni valamit. Valljuk meg, hogy az ilyen „tanítások” még inkább bevésődnek, végül áldássá lesznek. Mint ahogy a gyermek is a teásbögrét érintve tanulja, mit jelent, hogy forró.

Amikor végiggondoljuk, hogy hogyan nő a szívünkben a vetés. Hogy nem kapkodta-e ki a Sátán az örömöt a békességet. S megérezzük mekkora kincs, amikor gyökeret ver a szívünkben. Mily gazdag élet kútja lett nekem”.

Jézus ma is szeretne bennünket tanítani. Az ige által és kint a világban. Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek.” (Mt 11, 29) Milyen csodálatos, hogy nem vagyunk egyedül. Nem csak a „tanórán”, az ige mellett, de amikor a viharokban, a kísértésben, sőt a bukások közben is az a reménység tölthet el bennünket, hogy mindez is lehet a terv része és előremozdítója. Egyetlen feltétele van igazán. Az, hogy a Biblia talaján, az Istentől kapott ige . Mindez nem csak eshetőség, hanem záloga a növekedésnek.

Imádkozzunk:

“Úr Jézus, Megváltóm

Neked adom most a szívem

Lelkem dicsér szüntelen

Szeretlek én Istenem

Te vagy a Mindenem”

Ámen

Ének: Az Isten Bárányára

Szólj hozzá a bejegyzéshez!

E-mail címed nem lesz nyilvános.